Miért éppen Irán?
Miért éppen Irán? Tették fel többen a kérdést mikor megtudták, hogy oda készülök fotótúrára.
Mi vonzott, miért tartottam érdekesnek? Talán az ismeretlensége, az európaitól lényegesen eltérő kultúra, építészet és táj voltak azok, amire leginkább kíváncsi voltam. Úgy gondolom, hogy európai emberként legtöbbünknek csak a környező országokról vannak komolyabb ismereti. Ha Párizs, akkor Eiffel torony, ha Róma akkor a Colosseum ugrik be mindenkinek elsőként. De mi ugrik be Iránról? Földrajzi tanulmányaink egy lecke erejéig érintették, történelemből hosszasabban foglalkoztunk Perzsiával. Aztán sodort bennünket az élet erre-arra, lettünk könyvelők, mérnökök, fotósok, és valahogy az iskolában megtanultak szépen kikoptak a tudástárunkból. Az én gyermekkoromból, arra emlékszem, hogy az esti híradóban évekig szerepeltek az Irak-iráni háborúról szóló tudósítások. 1980-ban Irak megtámadta Iránt. A pusztító háború 1988-ig tartott, egyik állam sem érte el célját. Sok százezren vesztették életüket, Irak többször is bevetett vegyi fegyvert.
Másik emlékem, már felnőttként egy életrajzi regény volt. Címe: Őfelsége Farah Pahlavi. Az utolsó iráni királyné emlékiratai.Farah királyné, Mohammed Reza Pahlavi sah felesége volt. Uralkodásuk 1979-ig tartott. Az iráni iszlám forradalom lázadóinak sikerült elűzni az uralkodót, és bár eredetileg nem ez volt a céljuk, végül a Ruhollah Khomeini ajatollah vezette síita klérust juttatták hatalomra. Az új vezetés 1979. április 1-jén kikiáltotta az Iráni Iszlám Köztársaságot (1979-ig az ország hivatalos neve Perzsia volt.)
Nos, hogy ki volt keményebb diktátor, és ki mekkora károkat okozott Iránnak, Pahlavi sah, avagy Khomeini ajatollah azt inkább bízzuk a történészekre. Khomeini 1989-ben elhunyt, véleményem szerint diktatúráját nyögi még az ország ma is. Ne képzeljük azt ugyanakkor, hogy egy elmaradott országgal, néppel állunk szemben, ahol minden nő csak csadorban jár, ugyanis abban járni nem kötelező. Ha csadorban jár is valaki, alóla kivillan a Nike cipő és a farmer. Az emberek kezében ugyanúgy iPhone telefon van, és ők is Instagram használók, akár csak mi. Közvetlenek, kedvesek és nyitottak az idegenek, a turisták felé. Szerintem nem volt olyan két hét még az életemben, amikor ennyiszer hallottam volna a kérdést: where are you from? Komolyan érdekelte őket, tudták hol van Magyarország, jól beszéltek angolul, és mosolyogtak, mosolyogtak mosolyogtak… Beszélgetés közben kínáltak bennünket datolyával vagy egyéb helyi aszalványokkal, édességgel, teával, és 10 perc múlva pedig invitáltak otthonaikba, üzleteikbe. De nem a tukmálós mindent eladni akaró arabok taktikájára kell most gondolni. A perzsák türelmesebbek és tisztelettudóbbak. Ha beszélgetés közben elfogyasztottad a teádat, elköszönsz és kijössz az üzletből úgy, hogy nem vettél semmit, ők akkor is mosolyognak és kezet szorítanak veled.
Az ország nagy része sivatag, hegyei kopárak, ellenben városaik rendezettek. Parkokban, kertekben sok a virágzó növény, szökőkút és csobogó. Óriási méretű mecseteik káprázatosak. A bazárokban nemcsak a színekben, hanem az illatokban és az ízekben is tobzódhattunk. De ugyanezt mondhatom el a perzsa konyháról is.
Köszönet a túra megszervezéséért, lebonyolításáért, minden nyűgös-bajos dolog elintézéséért, Szabó Zoltán fotográfusnak!
[RPG id=2902]